BÉKÉSCSABAI BARTÓK BÉLA MŰVÉSZETI SZAKGIMNÁZIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TÖRTÉNETE

Az   iskola   igazi   története   107   évvel   ezelőtt   kezdődött,   akkor,   amikor   Gyöngyösi   Gusztáv   Városi   Zenede   néven   megalapította magán zeneiskoláját . A zenede értesítője szerint az 1910/11-es tanévben 69 növendék tanult az iskolában. A   városi   értelmiségiek   által   alapított   Auróra   Kör   ( 1913.   február   20-án   alakult   dr.   Südy   Ernő   gyógyszerész   és   Dr.   Révész   Sándor   fogorvos kezdeményezésére )   szerepe   megkerülhetetlen   az   iskola   alapításában.   A   zenede   oktatói,   az   Auróra   Kör   koncertszervező   munkájával alapozták meg a komolyzenei élet iránti igényt Békéscsabán. A   város   vezetői   többször   is   hozzáfogtak   egy   városi   zeneiskola   létrehozásához,   de   több   kísérletük   is   kudarcba   fulladt.   Végül   Dr.   Südy Ernő    gyógyszerész ,    az    Auróra    Kör     zenei    részének    vezetője,    néhány    lelkes    zenetanár,    a    város    vezetői    és    15-20    beiratkozott növendék   jelenlétében   1947.   október   1-én   megalakult   a   Bartók   Béla   Városi   Zeneiskola,   pontosan   abban   a   házban   ( Szamek család tulajdona volt ), a Szabadság tér 4. szám alatt, amelyben ma is működik. Az   iskola   –   mely   1955-ben   vette   fel   a   Bartók   Béla   nevet   -   megalapításának   szükségességét   igazolta   a   tanulói   létszám   dinamikus növekedése. Gulyás   Mihály   igazgató    az   iskola   növendékeinek   és   tanárainak   létszámfejlesztését   tartotta   legfontosabb   feladatának.   Különösen sok   energiát   fordított   a   fúvós   tanszak   fejlesztésére.   Egy   1952-ben   írt   jelentés   szerint   az   iskola   tanulói   létszáma   541   fő,   az   1955/56-os tanévben már 680 fő volt. 1955-ben   megszűnt   a   Tarhosi   Énekiskola,   ahonnan   tehetséges   diákok   és   kiváló   tanárok   kerültek   a   békéscsabai   iskolához.   1958/59- es tanévben Gyoma és Szarvas községekben fiókiskolák létesültek. Gulyás Mihály igazgató 1959. szeptember 16-án elhunyt. Őt   a   Budapestről   érkező   Sárhelyi   Jenő   zeneszerző ,   karnagy   követte   az   igazgatói    székben,   aki   egyike   volt   az   új,   országos   zeneiskolai tanterv   kidolgozóinak.   Fontos   feladatának   tartotta   a   Városi   Szimfonikus   Zenekar   létrehozását,   melynek   érdekében   a   zeneiskola vonós tanszakának megerősítését tűzte ki céljául. 1960-ban    Sárhelyi    Jenő    alapította    meg    a    Békéscsabai    Szimfonikus    Zenekart ,    mely    1970    után    megyei    zenekarrá    bővült, kiegészülve a környékbeli zenetanárokkal, muzsikusokkal. Sárhelyi   Jenő   jó   kapcsolatokat   épített   ki   a   város   általános   iskoláival,   1962-ben   1   000   tanuló   járt   a   zeneiskolába.   (Gyomán   120, Szarvason 220, Békéscsabán 660 fő.) Sárhelyi Jenő 1975-ben ment nyugdíjba. Az   új   igazgató    Rázga   József   zenetanár ,   karnagy   Budapestről   konkrét   célokkal   érkezett   Békéscsabára.   A   tagozatos   növendékek létszámának   növelése,   a   korrepetíció   (zongora   kíséret)   bevezetése   minden   tanszakon,   a   növendékhangversenyek   színvonalának emelése,   a   szolfézsoktatás   megerősítése,   a   tanszakok   kiegyenlítettségének   a   megtermése   szerepelt   a   programjában.   1976-ban kamarakórust szervezett az iskola tanulóiból, ebből a kórusból nőtt ki később a városi Bartók Béla Vegyeskar . Hosszú,   kitartó,   akadályoktól   sem   mentes   munkájának   aztán   1981.   szeptember   1-én    lett   meg   az   eredménye:   megalakult   a zeneművészeti   szakközépiskola   Békéscsabán,    és   ettől   a   naptól   kezdve   a   neve:   Bartók   Béla   Zeneiskola   és   Zeneművészeti Szakközépiskola  lett. Az   iskola   célja:   Békés   megye   ének-   és   zenetanárainak   utánpótlás   biztosítása,   illetve   megyében   folyó   ének-zenetanítás   színvonalának az   emelése   lett.   Egy   osztállyal   indult   a   szakközépiskola,   szolfézs-zeneelmélet   és   néhány   hangszeres   –   fuvola,   klarinét,   hegedű, gordonka   és   zongora   –   tanszakon.   Az   iskola   ekkor   még   annyira   nem   volt   készen,   hogy   a   közismereti   tárgyak   tanítása,   átmeneti jelleggel, a Rózsa Ferenc Gimnáziumban folyt. A    középiskola    véglegesen    az    1983/84-es    tanévben    költözött    át    a    zeneiskolába,    akkora    fejeződött    be    a    korábbi    szlovák    iskola átalakítása úgy, hogy megfeleljen a zenetanítás különleges feltételeinek. A fejlődés és az igazi iskolai élet kialakulása ettől kezdve megállíthatatlan volt. A   régi   tornateremből   hangversenyterem   (mai   Bartók   Kamaraterem)   lett,   ahol   kitűnő   akusztikai   viszonyok   között   rendezhetik   meg   a tanári és növendék koncerteket. A   szakközépiskola   Bartók   Béla   Leánykara    szinte   szárnyra   kapott,   nemzetközi   és   hazai   fesztiválok   rendszeres   szereplője   és   sokszor győztese   lett.   Eljutottak   Székelyföldre,   Olaszországba,   Finnországba,   az   USA-ba,   San   Fransiscoba   is.   Továbbra   is   nagy   hangsúlyt fektetett    emellett    az    iskola    vezetése    a    zenekarok    szervezésére    és    a    közös    zenélés    gyakorlására    is.    A    nagyzenekar    mellett fúvószenekarban is játszottak fa- és rézfúvós növendékeik. Az   1991-ben   megalakult,   Szűcs   Csaba    által   irányított,   Körösparti   Junior   Fúvószenekar   nagyszerű   sikerei   igazolták   az   iskola   fúvós tanszakának erejét. Rázga József 1992-ben vonult nyugállományba. A   korábbi   igazgatóhelyettes   Lang   Gusztáv    addig   volt   megbízott   igazgató,   míg   a   tantestület   egyetértésével   Ordasi   Péter ,    a   Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola docense lett a kinevezett igazgató 1993-ban. Az   új   igazgató   egyik   legfontosabb   feladatának   az   (alapfokú)   néptánc   tagozat   iskolai   keretek   közötti   működésének   megszervezését tartotta.   Ugyanakkor   kiemelten   kezelte   az   alap-   és   középfokú   oktatás   fokozott   együttműködését.   Például   úgy,   hogy   az   egyes tanszakokon közös szakmai programokat, koncerteket valósítottak meg. Az   iskola   alapításának   50.   évfordulójának   évében,   az   1997/98-as   tanév   már   új   igazgató,    Csajányi   Melinda    vezetésével   indult   el,   aki azóta is vezeti az iskolát. Az   alapfokú   néptáncos   tanszak   elindult   az   iskolában,   ám   hamarosan   alapítványi   keretek   között   önállósodott,   s   a   ma   már   ezen   a néven híres Hétpróbás Néptánciskolaként működött tovább. Teljessé    akkor    vált    az    oktatási    paletta,    mikor    1999-ben    -    igazgatónő    terveinek    megfelelően    -    megindult    a    szakközépiskolai néptáncos  képzés is. A ma már országos hírnévnek örvendő néptánc tanszak vezetője Szarka Zsolt . Az    elődök    erejéből    táplálkozva    az    iskola    vezetésének    egyértelmű    célja    a    szakmai    munka    színvonalának    növelése    és    a továbbtanulásra való felkészítés lett. Több   évtizedes   statisztikai   adatok   igazolják,   hogy   a   „ bartókos”   tanulók   felvételi   adatai   a   legjobbak   közé   tartoznak   minden esztendőben ,   az   iskola   sokszor   végzett   ezeknek   a   statisztikáknak   az   élén.   Oktatási   koncepciójukat   egészében   ennek   a   célnak rendelik   alá,   ehhez   választanak   közismereti   tárgyakat   oktató   tanárokat.   A   tanári   kar   évtizedek   óta   együtt   dolgozik,   gyakorlatilag nincs   fluktuáció.   Ma   már   a   szakmai   tárgyak   nagy   részét   egykori   bartókos   tanulók    tanítják,   azok,   akik   a   főiskola   elvégzése   után visszatértek   iskolájukba.   A   megye   településein   szinte   mindenhol   megtalálhatók   a   zenei   felsőoktatásból   Békésbe   visszatérő   egykori bartókos növendékek. A   szakgimnáziumi   képzéssel   tökéletesen   megvalósították,   megvalósítják   az   alapítók   célkitűzését:   a   térség   krónikus   zene-   és   néptánc tanárhiányának csökkentését.     Az iskolába rendszeres a túljelentkezés . A   nehéz,   többfordulós   felvételi   vizsga   ellenére   mindig   sok   tehetséges   gyermek   szeretne   ide   járni.   Sokáig   tartotta   magát   az   iskola ahhoz,   hogy   –   a   helyszűke   miatt   -   húsz   főnél   nagyobb   létszámú   osztályokat   nem   indítanak   el,   de   a   kiválóan   felkészült   jelentkezők miatt már évek óta kompromisszum megkötésére kényszerülnek. A   2017/18-as   tanévben   az   osztálylétszámok:   9.   osztály   –   21   fő,   10.osztály   -      26   fő,   11.   osztály   -      21   fő,   12.   osztály   -      25   fő,   13.   osztály   -     16 fő. (A   tizenharmadik   osztály   kiváló   lehetőség   a   szakgimnáziumban   leérettségizett   gyerekeknek.   Aki   ezt   választják   érettségi   után,   ők   OKJ képzés keretében zenész vagy táncos szakmát szerezhetnek befejezve szakgimnáziumi tanulmányaikat.) Mivel   a   növendékek   lekötöttsége   igen   nagy,   reggel   nyolctól   este   fél   hatig   folyamatos   a   képzésük,   elvárás   a   közismereti   tárgyak oktatóitól,    hogy    igyekezzenek    olyan    „élményszerű”    tanításra,    hogy    a    tanulók    az    órán    hallottak    és    látottak    alapján    tudjanak felkészülni az érettségire. Ez minőségi munkát és az általánostól eltérő kreativitást követel meg a tanároktól. Egyre    többször    fordul    elő    újabban,    hogy    érettségi    után    bölcsészkarra,    jogi    egyetemre,    sőt    természettudományos    szakokra    is felvesznek bartókos tanulókat. Rögzítendő    tény,    hogy    az    elmúlt    évtizedben    az    iskola    messze    meghaladva    létrehozásakor    kitűzött    célját,    a    magyar    zene-    és táncművészet hazai és nemzetközi szintű művészeit is képezi, egyre nagyobb számban. Számos   volt   növendékünk   tagja   a   legkülönbözőbb   zenekaroknak,   profi   néptáncegyütteseknek   Magyarországon   vagy   a   világ   közeli és   távoli   pontjain.   Az   iskola   vezetői   keresik   és   meg   is   találják   az   alkalmat   arra,   hogy   egykori   tanítványaik   megjelenjenek   az   iskolában, rendszeresen megmutassák magukat az utódoknak. Ebben   az   iskolában   mindig   is   „divat”   volt   jónak   lenni,   a   növendékek   maguk   is   a   legszorgalmasabb,   legeredményesebb   társaikat tartották    és    tartják    a    legtöbbre.    Ez    a    hangulat    igen    megkönnyíti    a    válogatottan    nagyszerű    művésztanár    emberekből    álló nevelőtestület munkáját, s biztosítja az intézmény - vitán felüli – egyedüliségét. Az iskola igazgatói Zsoldosné Hess Irén 1948. 02. 01. – 1950. 09. 01. Gulyás Mihály 1950. 09. 01. – 1959. 09.01. Sárhelyi Jenő 1959. 11. 01. - 1975. 09. 01. Kovács Andrásné 1975. 09. 01. – 1975. 12. 31. megbízott igazgató Rázga József 1976. 01. 01. – 1992. 09. 01. Lang Gusztáv 1992. 09. 01 – 1993. 09. 01. megbízott igazgató Ordasi Péter 1993. 09. 01. – 1997. 08.31. Dr. Csajányi Melinda 1997. 09. 01. –