BÉKÉSCSABAI BARTÓK BÉLA SZAKGIMNÁZIUM ÉS ALAPFOKÚ MÛVÉSZETI ISKOLA TÖRTÉNETE

Az iskola igazi története 107 évvel ezelőtt kezdődött, akkor, amikor Gyöngyösi Gusztáv Városi Zenede néven megalapította magán zeneiskoláját . A zenede értesítője szerint az 1910/11-es tanévben 69 növendék tanult az iskolában. A városi értelmiségiek által alapított Auróra Kör ( 1913. február 20-án alakult dr. Südy Ernő gyógyszerész és Dr. Révész Sándor fogorvos kezdeményezésére ) szerepe megkerülhetetlen az iskola alapításában. A zenede oktatói, az Auróra Kör koncertszervező munkájával alapozták meg a komolyzenei élet iránti igényt Békéscsabán. A város vezetői többször is hozzáfogtak egy városi zeneiskola létrehozásához, de több kísérletük is kudarcba fulladt. Végül Dr. Südy Ernő gyógyszerész , az Auróra Kör zenei részének vezetője, néhány lelkes zenetanár, a város vezetői és 15-20 beiratkozott növendék jelenlétében 1947. október 1-én megalakult a Bartók Béla Városi Zeneiskola, pontosan abban a házban ( Szamek család tulajdona volt ), a Szabadság tér 4. szám alatt, amelyben ma is működik. Az iskola – mely 1955-ben vette fel a Bartók Béla nevet - megalapításának szükségességét igazolta a tanulói létszám dinamikus növekedése. Gulyás Mihály igazgató az iskola növendékeinek és tanárainak létszámfejlesztését tartotta legfontosabb feladatának. Különösen sok energiát fordított a fúvós tanszak fejlesztésére. Egy 1952-ben írt jelentés szerint az iskola tanulói létszáma 541 fő, az 1955/56-os tanévben már 680 fő volt. 1955-ben megszűnt a Tarhosi Énekiskola, ahonnan tehetséges diákok és kiváló tanárok kerültek a békéscsabai iskolához. 1958/59-es tanévben Gyoma és Szarvas községekben fiókiskolák létesültek. Gulyás Mihály igazgató 1959. szeptember 16-án elhunyt. Őt a Budapestről érkező Sárhelyi Jenő zeneszerző , karnagy követte az igazgatói székben, aki egyike volt az új, országos zeneiskolai tanterv kidolgozóinak. Fontos feladatának tartotta a Városi Szimfonikus Zenekar létrehozását, melynek érdekében a zeneiskola vonós tanszakának megerősítését tűzte ki céljául. 1960-ban Sárhelyi Jenő alapította meg a Békéscsabai Szimfonikus Zenekart , mely 1970 után megyei zenekarrá bővült, kiegészülve a környékbeli zenetanárokkal, muzsikusokkal. Sárhelyi Jenő jó kapcsolatokat épített ki a város általános iskoláival, 1962-ben 1 000 tanuló járt a zeneiskolába. (Gyomán 120, Szarvason 220, Békéscsabán 660 fő.) Sárhelyi Jenő 1975-ben ment nyugdíjba. Az új igazgató Rázga József zenetanár , karnagy Budapestről konkrét célokkal érkezett Békéscsabára. A tagozatos növendékek létszámának növelése, a korrepetíció (zongora kíséret) bevezetése minden tanszakon, a növendékhangversenyek színvonalának emelése, a szolfézsoktatás megerősítése, a tanszakok kiegyenlítettségének a megtermése szerepelt a programjában. 1976-ban kamarakórust szervezett az iskola tanulóiból, ebből a kórusból nőtt ki később a városi Bartók Béla Vegyeskar . Hosszú, kitartó, akadályoktól sem mentes munkájának aztán 1981. szeptember 1-én lett meg az eredménye: megalakult a zeneművészeti szakközépiskola Békéscsabán, és ettől a naptól kezdve a neve: Bartók Béla Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola lett. Az iskola célja: Békés megye ének- és zenetanárainak utánpótlás biztosítása, illetve megyében folyó ének-zenetanítás színvonalának az emelése lett. Egy osztállyal indult a szakközépiskola, szolfézs-zeneelmélet és néhány hangszeres – fuvola, klarinét, hegedű, gordonka és zongora – tanszakon. Az iskola ekkor még annyira nem volt készen, hogy a közismereti tárgyak tanítása, átmeneti jelleggel, a Rózsa Ferenc Gimnáziumban folyt. A középiskola véglegesen az 1983/84-es tanévben költözött át a zeneiskolába, akkora fejeződött be a korábbi szlovák iskola átalakítása úgy, hogy megfeleljen a zenetanítás különleges feltételeinek. A fejlődés és az igazi iskolai élet kialakulása ettől kezdve megállíthatatlan volt. A régi tornateremből hangversenyterem (mai Bartók Kamaraterem) lett, ahol kitűnő akusztikai viszonyok között rendezhetik meg a tanári és növendék koncerteket. A szakközépiskola Bartók Béla Leánykara szinte szárnyra kapott, nemzetközi és hazai fesztiválok rendszeres szereplője és sokszor győztese lett. Eljutottak Székelyföldre, Olaszországba, Finnországba, az USA-ba, San Fransiscoba is. Továbbra is nagy hangsúlyt fektetett emellett az iskola vezetése a zenekarok szervezésére és a közös zenélés gyakorlására is. A nagyzenekar mellett fúvószenekarban is játszottak fa- és rézfúvós növendékeik. Az 1991-ben megalakult, Szűcs Csaba által irányított, Körösparti Junior Fúvószenekar nagyszerű sikerei igazolták az iskola fúvós tanszakának erejét. Rázga József 1992-ben vonult nyugállományba. A korábbi igazgatóhelyettes Lang Gusztáv addig volt megbízott igazgató, míg a tantestület egyetértésével Ordasi Péter , a Szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola docense lett a kinevezett igazgató 1993-ban. Az új igazgató egyik legfontosabb feladatának az (alapfokú) néptánc tagozat iskolai keretek közötti működésének megszervezését tartotta. Ugyanakkor kiemelten kezelte az alap- és középfokú oktatás fokozott együttműködését. Például úgy, hogy az egyes tanszakokon közös szakmai programokat, koncerteket valósítottak meg. Az iskola alapításának 50. évfordulójának évében, az 1997/98-as tanév már új igazgató, Csajányi Melinda vezetésével indult el, aki azóta is vezeti az iskolát. Az alapfokú néptáncos tanszak elindult az iskolában, ám hamarosan alapítványi keretek között önállósodott, s a ma már ezen a néven híres Hétpróbás Néptánciskolaként működött tovább. Teljessé akkor vált az oktatási paletta, mikor 1999-ben - igazgatónő terveinek megfelelően - megindult a szakközépiskolai néptáncos képzés is. A ma már országos hírnévnek örvendő néptánc tanszak vezetője Szarka Zsolt . Az elődök erejéből táplálkozva az iskola vezetésének egyértelmű célja a szakmai munka színvonalának növelése és a továbbtanulásra való felkészítés lett. Több évtizedes statisztikai adatok igazolják, hogy a „ bartókos” tanulók felvételi adatai a legjobbak közé tartoznak minden esztendőben , az iskola sokszor végzett ezeknek a statisztikáknak az élén. Oktatási koncepciójukat egészében ennek a célnak rendelik alá, ehhez választanak közismereti tárgyakat oktató tanárokat. A tanári kar évtizedek óta együtt dolgozik, gyakorlatilag nincs fluktuáció. Ma már a szakmai tárgyak nagy részét egykori bartókos tanulók tanítják, azok, akik a főiskola elvégzése után visszatértek iskolájukba. A megye településein szinte mindenhol megtalálhatók a zenei felsőoktatásból Békésbe visszatérő egykori bartókos növendékek. A szakgimnáziumi képzéssel tökéletesen megvalósították, megvalósítják az alapítók célkitűzését: a térség krónikus zene- és néptánc tanárhiányának csökkentését. Az iskolába rendszeres a túljelentkezés . A nehéz, többfordulós felvételi vizsga ellenére mindig sok tehetséges gyermek szeretne ide járni. Sokáig tartotta magát az iskola ahhoz, hogy – a helyszűke miatt - húsz főnél nagyobb létszámú osztályokat nem indítanak el, de a kiválóan felkészült jelentkezők miatt már évek óta kompromisszum megkötésére kényszerülnek. A 2017/18-as tanévben az osztálylétszámok: 9. osztály – 21 fő, 10.osztály - 26 fő, 11. osztály - 21 fő, 12. osztály - 25 fő, 13. osztály - 16 fő. (A tizenharmadik osztály kiváló lehetőség a szakgimnáziumban leérettségizett gyerekeknek. Aki ezt választják érettségi után, ők OKJ képzés keretében zenész vagy táncos szakmát szerezhetnek befejezve szakgimnáziumi tanulmányaikat.) Mivel a növendékek lekötöttsége igen nagy, reggel nyolctól este fél hatig folyamatos a képzésük, elvárás a közismereti tárgyak oktatóitól, hogy igyekezzenek olyan „élményszerű” tanításra, hogy a tanulók az órán hallottak és látottak alapján tudjanak felkészülni az érettségire. Ez minőségi munkát és az általánostól eltérő kreativitást követel meg a tanároktól. Egyre többször fordul elő újabban, hogy érettségi után bölcsészkarra, jogi egyetemre, sőt természettudományos szakokra is felvesznek bartókos tanulókat. Rögzítendő tény, hogy az elmúlt évtizedben az iskola messze meghaladva létrehozásakor kitűzött célját, a magyar zene- és táncművészet hazai és nemzetközi szintű művészeit is képezi, egyre nagyobb számban. Számos volt növendékünk tagja a legkülönbözőbb zenekaroknak, profi néptáncegyütteseknek Magyarországon vagy a világ közeli és távoli pontjain. Az iskola vezetői keresik és meg is találják az alkalmat arra, hogy egykori tanítványaik megjelenjenek az iskolában, rendszeresen megmutassák magukat az utódoknak. Ebben az iskolában mindig is „divat” volt jónak lenni, a növendékek maguk is a legszorgalmasabb, legeredményesebb társaikat tartották és tartják a legtöbbre. Ez a hangulat igen megkönnyíti a válogatottan nagyszerű művésztanár emberekből álló nevelőtestület munkáját, s biztosítja az intézmény - vitán felüli – egyedüliségét. Az iskola igazgatói Zsoldosné Hess Irén 1948. 02. 01. – 1950. 09. 01. Gulyás Mihály 1950. 09. 01. – 1959. 09.01. Sárhelyi Jenő 1959. 11. 01. - 1975. 09. 01. Kovács Andrásné 1975. 09. 01. – 1975. 12. 31. megbízott igazgató Rázga József 1976. 01. 01. – 1992. 09. 01. Lang Gusztáv 1992. 09. 01 – 1993. 09. 01. megbízott igazgató Ordasi Péter 1993. 09. 01. – 1997. 08.31. Dr. Csajányi Melinda 1997. 09. 01. –