© Lorem ipsum dolor sit Nulla in mollit pariatur in, est ut dolor eu eiusmod lorem
BÉKÉSCSABAI BARTÓK BÉLA SZAKGIMNÁZIUM ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

BÉKÉSCSABAI BARTÓK BÉLA SZAKGIMNÁZIUM ÉS ALAPFOKÚ MÛVÉSZETI ISKOLA TÖRTÉNETE

Az   iskola   igazi   története   107   évvel   ezelőtt   kezdődött,   akkor,   amikor   Gyöngyösi   Gusztáv   Városi   Zenede   néven   megalapította   magán zeneiskoláját . A zenede értesítője szerint az 1910/11-es tanévben 69 növendék tanult az iskolában. A   városi   értelmiségiek   által   alapított   Auróra   Kör   ( 1913.   február   20-án   alakult   dr.   Südy   Ernő   gyógyszerész   és   Dr.   Révész   Sándor   fogorvos kezdeményezésére )   szerepe   megkerülhetetlen   az   iskola   alapításában.   A   zenede   oktatói,   az   Auróra   Kör   koncertszervező   munkájával   alapozták meg a komolyzenei élet iránti igényt Békéscsabán. A   város   vezetői   többször   is   hozzáfogtak   egy   városi   zeneiskola   létrehozásához,   de   több   kísérletük   is   kudarcba   fulladt.   Végül   Dr.   Südy   Ernő gyógyszerész ,   az   Auróra   Kör    zenei   részének   vezetője,   néhány   lelkes   zenetanár,   a   város   vezetői   és   15-20   beiratkozott   növendék   jelenlétében 1947.   október   1-én   megalakult   a   Bartók   Béla Városi   Zeneiskola,   pontosan   abban   a   házban   ( Szamek   család   tulajdona   volt ),   a   Szabadság   tér 4. szám alatt, amelyben ma is működik. Az iskola – mely 1955-ben vette fel a Bartók Béla nevet - megalapításának szükségességét igazolta a tanulói létszám dinamikus növekedése. Gulyás   Mihály   igazgató    az   iskola   növendékeinek   és   tanárainak   létszámfejlesztését   tartotta   legfontosabb   feladatának.   Különösen   sok   energiát fordított   a   fúvós   tanszak   fejlesztésére.   Egy   1952-ben   írt   jelentés   szerint   az   iskola   tanulói   létszáma   541   fő,   az   1955/56-os   tanévben   már   680   volt. 1955-ben   megszűnt   a Tarhosi   Énekiskola,   ahonnan   tehetséges   diákok   és   kiváló   tanárok   kerültek   a   békéscsabai   iskolához.   1958/59-es   tanévben Gyoma és Szarvas községekben fiókiskolák létesültek. Gulyás Mihály igazgató 1959. szeptember 16-án elhunyt. Őt   a   Budapestről   érkező   Sárhelyi   Jenő   zeneszerző ,   karnagy   követte   az   igazgatói    székben,   aki   egyike   volt   az   új,   országos   zeneiskolai   tanterv kidolgozóinak.   Fontos   feladatának   tartotta   a   Városi   Szimfonikus   Zenekar   létrehozását,   melynek   érdekében   a   zeneiskola   vonós   tanszakának megerősítését tűzte ki céljául. 1960-ban   Sárhelyi   Jenő   alapította   meg   a   Békéscsabai   Szimfonikus   Zenekart ,   mely   1970   után   megyei   zenekarrá   bővült,   kiegészülve   a környékbeli zenetanárokkal, muzsikusokkal. Sárhelyi   Jenő   jó   kapcsolatokat   épített   ki   a   város   általános   iskoláival,   1962-ben   1   000   tanuló   járt   a   zeneiskolába.   (Gyomán   120,   Szarvason   220, Békéscsabán 660 fő.) Sárhelyi Jenő 1975-ben ment nyugdíjba. Az   új   igazgató    Rázga   József   zenetanár ,   karnagy   Budapestről   konkrét   célokkal   érkezett   Békéscsabára.   A   tagozatos   növendékek   létszámának növelése,   a   korrepetíció   (zongora   kíséret)   bevezetése   minden   tanszakon,   a   növendékhangversenyek   színvonalának   emelése,   a   szolfézsoktatás megerősítése,    a    tanszakok    kiegyenlítettségének    a    megtermése    szerepelt    a    programjában.    1976-ban    kamarakórust    szervezett    az    iskola tanulóiból, ebből a kórusból nőtt ki később a városi Bartók Béla Vegyeskar . Hosszú,   kitartó,   akadályoktól   sem   mentes   munkájának   aztán   1981.   szeptember   1-én    lett   meg   az   eredménye:   megalakult   a   zeneművészeti szakközépiskola Békéscsabán,  és ettől a naptól kezdve a neve: Bartók Béla Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola  lett. Az   iskola   célja:   Békés   megye   ének-   és   zenetanárainak   utánpótlás   biztosítása,   illetve   megyében   folyó   ének-zenetanítás   színvonalának   az emelése   lett.   Egy   osztállyal   indult   a   szakközépiskola,   szolfézs-zeneelmélet   és   néhány   hangszeres   –   fuvola,   klarinét,   hegedű,   gordonka   és zongora   –   tanszakon.   Az   iskola   ekkor   még   annyira   nem   volt   készen,   hogy   a   közismereti   tárgyak   tanítása,   átmeneti   jelleggel,   a   Rózsa   Ferenc Gimnáziumban folyt. A   középiskola   véglegesen   az   1983/84-es   tanévben   költözött   át   a   zeneiskolába,   akkora   fejeződött   be   a   korábbi   szlovák   iskola   átalakítása   úgy, hogy megfeleljen a zenetanítás különleges feltételeinek. A fejlődés és az igazi iskolai élet kialakulása ettől kezdve megállíthatatlan volt. A   régi   tornateremből   hangversenyterem   (mai   Bartók   Kamaraterem)   lett,   ahol   kitűnő   akusztikai   viszonyok   között   rendezhetik   meg   a   tanári   és növendék koncerteket. A   szakközépiskola   Bartók   Béla   Leánykara    szinte   szárnyra   kapott,   nemzetközi   és   hazai   fesztiválok   rendszeres   szereplője   és   sokszor   győztese lett.   Eljutottak   Székelyföldre,   Olaszországba,   Finnországba,   az   USA-ba,   San   Fransiscoba   is.   Továbbra   is   nagy   hangsúlyt   fektetett   emellett   az iskola   vezetése   a   zenekarok   szervezésére   és   a   közös   zenélés   gyakorlására   is.   A   nagyzenekar   mellett   fúvószenekarban   is   játszottak   fa-   és rézfúvós növendékeik. Az   1991-ben   megalakult,   Szűcs   Csaba    által   irányított,   Körösparti   Junior   Fúvószenekar   nagyszerű   sikerei   igazolták   az   iskola   fúvós tanszakának erejét. Rázga József 1992-ben vonult nyugállományba. A   korábbi   igazgatóhelyettes   Lang   Gusztáv    addig   volt   megbízott   igazgató,   míg   a   tantestület   egyetértésével   Ordasi   Péter ,    a   Szegedi   Juhász Gyula Tanárképző Főiskola docense lett a kinevezett igazgató 1993-ban. Az   új   igazgató   egyik   legfontosabb   feladatának   az   (alapfokú)   néptánc   tagozat   iskolai   keretek   közötti   működésének   megszervezését   tartotta. Ugyanakkor   kiemelten   kezelte   az   alap-   és   középfokú   oktatás   fokozott   együttműködését.   Például   úgy,   hogy   az   egyes   tanszakokon   közös szakmai programokat, koncerteket valósítottak meg. Az   iskola   alapításának   50.   évfordulójának   évében,   az   1997/98-as   tanév   már   új   igazgató,    Csajányi   Melinda    vezetésével   indult   el,   aki   azóta   is vezeti az iskolát.   Az   alapfokú   néptáncos   tanszak   elindult   az   iskolában,   ám   hamarosan   alapítványi   keretek   között   önállósodott,   s   a   ma   már   ezen   a   néven   híres Hétpróbás Néptánciskolaként működött tovább. Teljessé   akkor   vált   az   oktatási   paletta,   mikor   1999-ben   -   igazgatónő   terveinek   megfelelően   -   megindult   a   szakközépiskolai   néptáncos    képzés is. A ma már országos hírnévnek örvendő néptánc tanszak vezetője Szarka Zsolt . Az   elődök   erejéből   táplálkozva   az   iskola   vezetésének   egyértelmű   célja   a   szakmai   munka   színvonalának   növelése   és   a   továbbtanulásra   való felkészítés lett. Több   évtizedes   statisztikai   adatok   igazolják,   hogy   a   bartókos”   tanulók   felvételi   adatai   a   legjobbak   közé   tartoznak   minden   esztendőben , az   iskola   sokszor   végzett   ezeknek   a   statisztikáknak   az   élén.   Oktatási   koncepciójukat   egészében   ennek   a   célnak   rendelik   alá,   ehhez   választanak közismereti   tárgyakat   oktató   tanárokat. A   tanári   kar   évtizedek   óta   együtt   dolgozik,   gyakorlatilag   nincs   fluktuáció.   Ma   már   a   szakmai   tárgyak nagy   részét   egykori   bartókos   tanulók    tanítják,   azok,   akik   a   főiskola   elvégzése   után   visszatértek   iskolájukba.   A   megye   településein   szinte mindenhol megtalálhatók a zenei felsőoktatásból Békésbe visszatérő egykori bartókos növendékek. A    szakgimnáziumi    képzéssel    tökéletesen    megvalósították,    megvalósítják    az    alapítók    célkitűzését:    a    térség    krónikus    zene-    és    néptánc tanárhiányának csökkentését.     Az iskolába rendszeres a túljelentkezés . A   nehéz,   többfordulós   felvételi   vizsga   ellenére   mindig   sok   tehetséges   gyermek   szeretne   ide   járni.   Sokáig   tartotta   magát   az   iskola   ahhoz,   hogy –   a   helyszűke   miatt   -   húsz   főnél   nagyobb   létszámú   osztályokat   nem   indítanak   el,   de   a   kiválóan   felkészült   jelentkezők   miatt   már   évek   óta kompromisszum megkötésére kényszerülnek. A 2017/18-as tanévben az osztálylétszámok: 9. osztály – 21 fő, 10.osztály -  26 fő, 11. osztály -  21 fő, 12. osztály -  25 fő, 13. osztály -  16 fő. (A   tizenharmadik   osztály   kiváló   lehetőség   a   szakgimnáziumban   leérettségizett   gyerekeknek. Aki   ezt   választják   érettségi   után,   ők   OKJ   képzés keretében zenész vagy táncos szakmát szerezhetnek befejezve szakgimnáziumi tanulmányaikat.) Mivel   a   növendékek   lekötöttsége   igen   nagy,   reggel   nyolctól   este   fél   hatig   folyamatos   a   képzésük,   elvárás   a   közismereti   tárgyak   oktatóitól, hogy   igyekezzenek   olyan   „élményszerű”   tanításra,   hogy   a   tanulók   az   órán   hallottak   és   látottak   alapján   tudjanak   felkészülni   az   érettségire.   Ez minőségi munkát és az általánostól eltérő kreativitást követel meg a tanároktól. Egyre   többször   fordul   elő   újabban,   hogy   érettségi   után   bölcsészkarra,   jogi   egyetemre,   sőt   természettudományos   szakokra   is   felvesznek bartókos tanulókat. Rögzítendő   tény,   hogy   az   elmúlt   évtizedben   az   iskola   messze   meghaladva   létrehozásakor   kitűzött   célját,   a   magyar   zene-   és   táncművészet hazai és nemzetközi szintű művészeit is képezi, egyre nagyobb számban. Számos   volt   növendékünk   tagja   a   legkülönbözőbb   zenekaroknak,   profi   néptáncegyütteseknek   Magyarországon   vagy   a   világ   közeli   és   távoli pontjain.   Az   iskola   vezetői   keresik   és   meg   is   találják   az   alkalmat   arra,   hogy   egykori   tanítványaik   megjelenjenek   az   iskolában,   rendszeresen megmutassák magukat az utódoknak. Ebben   az   iskolában   mindig   is   „divat”   volt   jónak   lenni,   a   növendékek   maguk   is   a   legszorgalmasabb,   legeredményesebb   társaikat   tartották   és tartják   a   legtöbbre.   Ez   a   hangulat   igen   megkönnyíti   a   válogatottan   nagyszerű   művésztanár   emberekből   álló   nevelőtestület   munkáját,   s biztosítja az intézmény - vitán felüli – egyedüliségét. Az iskola igazgatói Zsoldosné Hess Irén 1948. 02. 01. – 1950. 09. 01. Gulyás Mihály 1950. 09. 01. – 1959. 09.01. Sárhelyi Jenő 1959. 11. 01. - 1975. 09. 01. Kovács Andrásné 1975. 09. 01. – 1975. 12. 31. megbízott igazgató Rázga József 1976. 01. 01. – 1992. 09. 01. Lang Gusztáv 1992. 09. 01 – 1993. 09. 01. megbízott igazgató Ordasi Péter 1993. 09. 01. – 1997. 08.31. Dr. Csajányi Melinda 1997. 09. 01. –

Az iskola

története