Designed by Wolf
BÉKÉSCSABAI BARTÓK BÉLA SZAKGIMNÁZIUM ÉS ALAPFOKÚ MÛVÉSZETI ISKOLA TÖRTÉNETE
Az
iskola
igazi
története
107
évvel
ezelőtt
kezdődött,
akkor,
amikor
Gyöngyösi
Gusztáv
Városi
Zenede
néven
megalapította
magán
zeneiskoláját
.
A zenede értesítője szerint az 1910/11-es tanévben 69 növendék tanult az iskolában.
A
városi
értelmiségiek
által
alapított
Auróra
Kör
(
1913.
február
20-án
alakult
dr.
Südy
Ernő
gyógyszerész
és
Dr.
Révész
Sándor
fogorvos
kezdeményezésére
)
szerepe
megkerülhetetlen
az
iskola
alapításában.
A
zenede
oktatói,
az
Auróra
Kör
koncertszervező
munkájával
alapozták
meg a komolyzenei élet iránti igényt Békéscsabán.
A
város
vezetői
többször
is
hozzáfogtak
egy
városi
zeneiskola
létrehozásához,
de
több
kísérletük
is
kudarcba
fulladt.
Végül
Dr.
Südy
Ernő
gyógyszerész
,
az
Auróra
Kör
zenei
részének
vezetője,
néhány
lelkes
zenetanár,
a
város
vezetői
és
15-20
beiratkozott
növendék
jelenlétében
1947.
október
1-én
megalakult
a
Bartók
Béla
Városi
Zeneiskola,
pontosan
abban
a
házban
(
Szamek
család
tulajdona
volt
),
a
Szabadság
tér
4. szám alatt, amelyben ma is működik.
Az iskola – mely 1955-ben vette fel a Bartók Béla nevet - megalapításának szükségességét igazolta a tanulói létszám dinamikus növekedése.
Gulyás
Mihály
igazgató
az
iskola
növendékeinek
és
tanárainak
létszámfejlesztését
tartotta
legfontosabb
feladatának.
Különösen
sok
energiát
fordított
a
fúvós
tanszak
fejlesztésére.
Egy
1952-ben
írt
jelentés
szerint
az
iskola
tanulói
létszáma
541
fő,
az
1955/56-os
tanévben
már
680
fő
volt.
1955-ben
megszűnt
a
Tarhosi
Énekiskola,
ahonnan
tehetséges
diákok
és
kiváló
tanárok
kerültek
a
békéscsabai
iskolához.
1958/59-es
tanévben
Gyoma és Szarvas községekben fiókiskolák létesültek. Gulyás Mihály igazgató 1959. szeptember 16-án elhunyt.
Őt
a
Budapestről
érkező
Sárhelyi
Jenő
zeneszerző
,
karnagy
követte
az
igazgatói
székben,
aki
egyike
volt
az
új,
országos
zeneiskolai
tanterv
kidolgozóinak.
Fontos
feladatának
tartotta
a
Városi
Szimfonikus
Zenekar
létrehozását,
melynek
érdekében
a
zeneiskola
vonós
tanszakának
megerősítését tűzte ki céljául.
1960-ban
Sárhelyi
Jenő
alapította
meg
a
Békéscsabai
Szimfonikus
Zenekart
,
mely
1970
után
megyei
zenekarrá
bővült,
kiegészülve
a
környékbeli zenetanárokkal, muzsikusokkal.
Sárhelyi
Jenő
jó
kapcsolatokat
épített
ki
a
város
általános
iskoláival,
1962-ben
1
000
tanuló
járt
a
zeneiskolába.
(Gyomán
120,
Szarvason
220,
Békéscsabán 660 fő.)
Sárhelyi Jenő 1975-ben ment nyugdíjba.
Az
új
igazgató
Rázga
József
zenetanár
,
karnagy
Budapestről
konkrét
célokkal
érkezett
Békéscsabára.
A
tagozatos
növendékek
létszámának
növelése,
a
korrepetíció
(zongora
kíséret)
bevezetése
minden
tanszakon,
a
növendékhangversenyek
színvonalának
emelése,
a
szolfézsoktatás
megerősítése,
a
tanszakok
kiegyenlítettségének
a
megtermése
szerepelt
a
programjában.
1976-ban
kamarakórust
szervezett
az
iskola
tanulóiból, ebből a kórusból nőtt ki később a városi
Bartók Béla Vegyeskar
.
Hosszú,
kitartó,
akadályoktól
sem
mentes
munkájának
aztán
1981.
szeptember
1-én
lett
meg
az
eredménye:
megalakult
a
zeneművészeti
szakközépiskola Békéscsabán,
és ettől a naptól kezdve a neve:
Bartók Béla Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola
lett.
Az
iskola
célja:
Békés
megye
ének-
és
zenetanárainak
utánpótlás
biztosítása,
illetve
megyében
folyó
ének-zenetanítás
színvonalának
az
emelése
lett.
Egy
osztállyal
indult
a
szakközépiskola,
szolfézs-zeneelmélet
és
néhány
hangszeres
–
fuvola,
klarinét,
hegedű,
gordonka
és
zongora
–
tanszakon.
Az
iskola
ekkor
még
annyira
nem
volt
készen,
hogy
a
közismereti
tárgyak
tanítása,
átmeneti
jelleggel,
a
Rózsa
Ferenc
Gimnáziumban folyt.
A
középiskola
véglegesen
az
1983/84-es
tanévben
költözött
át
a
zeneiskolába,
akkora
fejeződött
be
a
korábbi
szlovák
iskola
átalakítása
úgy,
hogy megfeleljen a zenetanítás különleges feltételeinek.
A fejlődés és az igazi iskolai élet kialakulása ettől kezdve megállíthatatlan volt.
A
régi
tornateremből
hangversenyterem
(mai
Bartók
Kamaraterem)
lett,
ahol
kitűnő
akusztikai
viszonyok
között
rendezhetik
meg
a
tanári
és
növendék koncerteket.
A
szakközépiskola
Bartók
Béla
Leánykara
szinte
szárnyra
kapott,
nemzetközi
és
hazai
fesztiválok
rendszeres
szereplője
és
sokszor
győztese
lett.
Eljutottak
Székelyföldre,
Olaszországba,
Finnországba,
az
USA-ba,
San
Fransiscoba
is.
Továbbra
is
nagy
hangsúlyt
fektetett
emellett
az
iskola
vezetése
a
zenekarok
szervezésére
és
a
közös
zenélés
gyakorlására
is.
A
nagyzenekar
mellett
fúvószenekarban
is
játszottak
fa-
és
rézfúvós növendékeik.
Az
1991-ben
megalakult,
Szűcs
Csaba
által
irányított,
Körösparti
Junior
Fúvószenekar
nagyszerű
sikerei
igazolták
az
iskola
fúvós
tanszakának erejét.
Rázga József 1992-ben vonult nyugállományba.
A
korábbi
igazgatóhelyettes
Lang
Gusztáv
addig
volt
megbízott
igazgató,
míg
a
tantestület
egyetértésével
Ordasi
Péter
,
a
Szegedi
Juhász
Gyula Tanárképző Főiskola docense lett a kinevezett igazgató 1993-ban.
Az
új
igazgató
egyik
legfontosabb
feladatának
az
(alapfokú)
néptánc
tagozat
iskolai
keretek
közötti
működésének
megszervezését
tartotta.
Ugyanakkor
kiemelten
kezelte
az
alap-
és
középfokú
oktatás
fokozott
együttműködését.
Például
úgy,
hogy
az
egyes
tanszakokon
közös
szakmai programokat, koncerteket valósítottak meg.
Az
iskola
alapításának
50.
évfordulójának
évében,
az
1997/98-as
tanév
már
új
igazgató,
Csajányi
Melinda
vezetésével
indult
el,
aki
azóta
is
vezeti az iskolát.
Az
alapfokú
néptáncos
tanszak
elindult
az
iskolában,
ám
hamarosan
alapítványi
keretek
között
önállósodott,
s
a
ma
már
ezen
a
néven
híres
Hétpróbás Néptánciskolaként működött tovább.
Teljessé
akkor
vált
az
oktatási
paletta,
mikor
1999-ben
-
igazgatónő
terveinek
megfelelően
-
megindult
a
szakközépiskolai
néptáncos
képzés
is.
A ma már országos hírnévnek örvendő néptánc tanszak vezetője
Szarka Zsolt
.
Az
elődök
erejéből
táplálkozva
az
iskola
vezetésének
egyértelmű
célja
a
szakmai
munka
színvonalának
növelése
és
a
továbbtanulásra
való
felkészítés lett.
Több
évtizedes
statisztikai
adatok
igazolják,
hogy
a
„
bartókos”
tanulók
felvételi
adatai
a
legjobbak
közé
tartoznak
minden
esztendőben
,
az
iskola
sokszor
végzett
ezeknek
a
statisztikáknak
az
élén.
Oktatási
koncepciójukat
egészében
ennek
a
célnak
rendelik
alá,
ehhez
választanak
közismereti
tárgyakat
oktató
tanárokat.
A
tanári
kar
évtizedek
óta
együtt
dolgozik,
gyakorlatilag
nincs
fluktuáció.
Ma
már
a
szakmai
tárgyak
nagy
részét
egykori
bartókos
tanulók
tanítják,
azok,
akik
a
főiskola
elvégzése
után
visszatértek
iskolájukba.
A
megye
településein
szinte
mindenhol megtalálhatók a zenei felsőoktatásból Békésbe visszatérő egykori bartókos növendékek.
A
szakgimnáziumi
képzéssel
tökéletesen
megvalósították,
megvalósítják
az
alapítók
célkitűzését:
a
térség
krónikus
zene-
és
néptánc
tanárhiányának csökkentését.
Az iskolába rendszeres a
túljelentkezés
.
A
nehéz,
többfordulós
felvételi
vizsga
ellenére
mindig
sok
tehetséges
gyermek
szeretne
ide
járni.
Sokáig
tartotta
magát
az
iskola
ahhoz,
hogy
–
a
helyszűke
miatt
-
húsz
főnél
nagyobb
létszámú
osztályokat
nem
indítanak
el,
de
a
kiválóan
felkészült
jelentkezők
miatt
már
évek
óta
kompromisszum megkötésére kényszerülnek.
A 2017/18-as tanévben az osztálylétszámok: 9. osztály – 21 fő, 10.osztály - 26 fő, 11. osztály - 21 fő, 12. osztály - 25 fő, 13. osztály - 16 fő.
(A
tizenharmadik
osztály
kiváló
lehetőség
a
szakgimnáziumban
leérettségizett
gyerekeknek.
Aki
ezt
választják
érettségi
után,
ők
OKJ
képzés
keretében zenész vagy táncos szakmát szerezhetnek befejezve szakgimnáziumi tanulmányaikat.)
Mivel
a
növendékek
lekötöttsége
igen
nagy,
reggel
nyolctól
este
fél
hatig
folyamatos
a
képzésük,
elvárás
a
közismereti
tárgyak
oktatóitól,
hogy
igyekezzenek
olyan
„élményszerű”
tanításra,
hogy
a
tanulók
az
órán
hallottak
és
látottak
alapján
tudjanak
felkészülni
az
érettségire.
Ez
minőségi munkát és az általánostól eltérő kreativitást követel meg a tanároktól.
Egyre
többször
fordul
elő
újabban,
hogy
érettségi
után
bölcsészkarra,
jogi
egyetemre,
sőt
természettudományos
szakokra
is
felvesznek
bartókos tanulókat.
Rögzítendő
tény,
hogy
az
elmúlt
évtizedben
az
iskola
messze
meghaladva
létrehozásakor
kitűzött
célját,
a
magyar
zene-
és
táncművészet
hazai és nemzetközi szintű művészeit is képezi, egyre nagyobb számban.
Számos
volt
növendékünk
tagja
a
legkülönbözőbb
zenekaroknak,
profi
néptáncegyütteseknek
Magyarországon
vagy
a
világ
közeli
és
távoli
pontjain.
Az
iskola
vezetői
keresik
és
meg
is
találják
az
alkalmat
arra,
hogy
egykori
tanítványaik
megjelenjenek
az
iskolában,
rendszeresen
megmutassák magukat az utódoknak.
Ebben
az
iskolában
mindig
is
„divat”
volt
jónak
lenni,
a
növendékek
maguk
is
a
legszorgalmasabb,
legeredményesebb
társaikat
tartották
és
tartják
a
legtöbbre.
Ez
a
hangulat
igen
megkönnyíti
a
válogatottan
nagyszerű
művésztanár
emberekből
álló
nevelőtestület
munkáját,
s
biztosítja az intézmény - vitán felüli – egyedüliségét.
Az iskola igazgatói
Zsoldosné Hess Irén 1948. 02. 01. – 1950. 09. 01.
Gulyás Mihály 1950. 09. 01. – 1959. 09.01.
Sárhelyi Jenő 1959. 11. 01. - 1975. 09. 01.
Kovács Andrásné 1975. 09. 01. – 1975. 12. 31. megbízott igazgató
Rázga József 1976. 01. 01. – 1992. 09. 01.
Lang Gusztáv 1992. 09. 01 – 1993. 09. 01. megbízott igazgató
Ordasi Péter 1993. 09. 01. – 1997. 08.31.
Dr. Csajányi Melinda 1997. 09. 01. –
Az iskola
története